Következő Civilsuli helyszíne: Barót
Főtámogató
2010. február 6-7-én Szatmárnémetiben került sor a Magyar Ifjúsági Tanács által megszervezett Civil és közéleti iskola hetedik konferenciájára.
A szombat reggeli megnyitó után az előadássorozatot Erdei Róbert kezdte, aki a szatmárnémeti City Rádió kereskedelmi igazgatója. Tőle megtudhattuk, hogy az emberek nagy része inkább délelőtt hallgatja a rádiót, illetve a rádió hallgatása 17 óra után háttérbe szorul. A City Rádió 2005. május 7-én indult el, mint Szatmárnémeti egyetlen magyar nyelvű rádiója.
A nap második előadója Szatmárnémeti polgármestere volt, Ilyés Gyula, aki a Szabadidős lehetőségek a városban. Fejlesztési tervek című előadásában ismertette a város előnyeit és hátrányait a szabadidő eltöltése szempontjából. Ugyanakkor az előadás során elhangzottak azok a tervek, amelyeket 2010-ben valósítanak meg, mint például a régi híd felújítása és egy új építése, a bevásárló központok befejezése, valamint a jégpálya működtetése.
Az ebédszünet után Dr. Héjja Botond, a Crest Csoport igazgatója tartott előadást, aki a Civil és üzleti szféra kapcsolatáráról beszélt. Előadásában kitért arra, hogy miért jó civil szervezetben tevékenykedni, mi az előnye és hátránya. Interaktív módon, a hallgatókat bevonva ismertetett meg a civil- és üzleti szféra kapcsolatával, az együttműködési lehetőségekkel.
A nap utolsó előadójaként Hamvas László, a HAHA Egyesület elnöke, tartott bemutatót a továbbtanulási és tapasztalatszerzés lehetőségeinkről az Európai Unióban. Előadásában hangsúlyozta, hogy a legnagyobb nyertesei a csatlakozásnak a fiatalok, akik előtt új lehetőségek nyíltak meg a munkahelyteremtés, oktatás- és továbbfejlesztés, önállósodás, illetve önkéntesség szempontjából. Konkrét, gyakorlati segítséget is nyújtott az előadás, hiszen megismerhettük az EU intézményeit, amelyek a fiatalokat segítik, illetve a tapasztalatcsere, kiutazás lehetőségeit.
A vasárnap délelőtti előadások az előadók betegsége miatt sajnos elmaradtak, e helyett beszélgetéssel zártuk a konferenciát. A résztvevők és szervezők közösen vázolták tapasztalataikat, elvárásaikat a „civilkedéssel” kapcsolatban; elmondták tapasztalataikat a hazai és külföldi pályázati rendszerekről. Hasznos volt ez a beszélgetés, hiszen partnerségek kialakulására, további együttműködésre is sor kerülhet.
Az elhangzott előadások hanganyagai pár nap múlva letölthetők lesznek a jól ismert www.civilsuli.ro oldalról. A Civilsuli következő állomása Barót. Találkozunk ott február 13-14. között!
Sala Melinda
Az év első civilsulis konferenciájára Csíkszeredában került sor az elmúlt hétvégén (január 23–24.). Az előrejelzett hideg ellenére szombat reggel újult erővel szívtuk magunkba a friss csíki levegőt, s készültünk a Sapientia–EMTE kisaulájába, előkészíteni a termet.
A nap elején melegebb tájra kalandozhattunk el Dr. Beder Tibor író, földrajz-geológia szakos tanár segítségével, aki a török-magyar barátságról mesélt személyes élményei alapján. Többek közt megtudhattuk, hogy Törökország az egyik legfiatalabb ország, jelenleg több mint 23 millió diák él ott, és az 1320-as nikápolyi csata emlékére a török zászlóban a vörös alapszín a vért jelképezi, a hold és csillag pedig a legenda szerint visszatükröződtek a sok vérben. Beder Tibor gyalog indult el Zágonból, és jutott el Törökországig, pontosabban Rodostóig (mai nevén Tekirdag), magyar emlékeket keresve, és a legendás török barátságot felfedezve. Az évente megszervezett, Székelyföldről induló törökországi utakra mindig visznek valami emlékjelt, erősítendő a Rákóczi Ferenc fejedelem és Mikes Kelemen, valamint az oda száműzött magyar közösség emlékét.
A Rovásírás kezdetektől napjainkig című előadást Vadász-Szatmári István gyergyószentmiklósi tanár tartotta. Előadása során bepillantást nyerhettünk a magyar őstörténet fontosabb mozzanataiba és a rovásírás világába. Az egyik legrégebbi írásforma a rovásírás. Bizonyítja ezt, hogy rovásírást találtak egy 34000 éves boszniai piramisban, vagy, hogy Tatárlakon találtak egy 7500 éves, rovásírást tartalmazó amulettet. Megtudtuk, hogy a jobbról balra írás hogyan és miért alakult ki az őskorban, s hogyan maradt ez meg a rovásírásban. Fontos örökségként érdemes megtanulni, használni és továbbadni azt – állapította meg az előadó.
Ebédszünet után kerekasztal-beszélgetéssel folytattuk. Mihály László, Sarány István és Szondy Zoltán újságírók a Hargita Népe napilap közelmúltbeli átváltozásáról beszélgettek. A moderátor Kovács Csaba (az Erdély Ma hírportál vezetője) kérdéseivel igyekezett „kiugrasztani a nyulat a bokorból”, azaz kimondatni mindenik féllel a lap körül nemrégiben lezajlott viták eredőjét. A fel-felborzolt kedélyek, valamint a résztvevők kérdései érdekfeszítő beszélgetést eredményeztek. Elmondták, hogy egy napilap számára mégiscsak az a legfontosabb, hogy az olvasó igényeit kielégítse, mindig naprakész és megfelelő információval szolgáljon. A Hargita Népe az egyetlen régi megyei lap, mely továbbra is a Megyei Tanács alárendeltségébe tartozik, s ez mára odavezetett, hogy egyesek szerint annak szócsöve lett. Amíg ezt a helyzetet nem sikerül felszámolni, nem történhet számottevő változás, vélték többen a teremből. Azok, akik most az új arculattal jelentkező lapot szerkesztik, továbbra is igyekeznek megfelelni az olvasói igényeknek, s állításuk szerint nem éreznek nyomást a fenntartó intézmény részéről.
Kisebb szünet után egy teljesen más témával folytattuk az előadások sorát. Tonk Szende kémikus, a Sapientia–EMTE kolozsvári karának egyik oktatója a környezeti szennyezők ártalmatlanításaráról beszélt. Általános képet kaphattunk a biotechnológiáról, amely napjaink egyik hatásos módszere a szennyezések átalakítására. Megfigyelték, hogy bizonyos növények több nehézfémet vesznek fel a talajból. Erre a megfigyelésre egész tudományág épült, amelyet ma már a természetes talaj megóvására, feljavítására használnak.
Az előadást vacsora, majd egy beszélgetés követte György Attila csíkszeredai íróval, akiről bátran elmondhatjuk, hogy a kortárs erdélyi irodalom egyik jeles képviselője. Saját bevallása szerint közíró, aki nem fél kimondani, leírni, amit igaznak érez. Véleménye szerint az ő erdélyi magyar írói nemzedéke fölöttébb szerencsés, hiszen egymás közti viszonyaikra a kölcsönös segítség inkább jellemző, mint a szakmai féltékenység. Jó baráti kapcsolatokat ápolnak egymással, kiváltságos helyzetüket pedig a rendszerváltás utáni időszakban való közös indulás határozta meg. A közvetlen hangulatú beszélgetés során az író bemutatta eddig megjelent könyveit, és vázolta az írói hétköznapok – szerinte az átlaghoz nagyon hasonló – milyenségét. A beszélgetés baráti hangulatú borozással zárult.
A konferencia záró napján két előadást hallgattak meg a résztvevők. A civil szervezetek fontosságáról és az önkéntességről Pázmán Attila beszélt, aki bemutatta az Erdélyi Háló Egyesület munkáját, és személyes példáján keresztül világított rá az önkéntesség szépségére. A Kalot Egyesület képviseletében Demeter László beszélt a Légy önkéntes elnevezésű programjukról, amely egy internetes portál segítségével igyekszik kapcsolatot teremteni az önkéntesek és a civil szervezetek között.
A csíkszeredai Civilsuli igazi csíki témával, a hokival zárult. A környék, a város egyik büszkesége a Sportklub jégkorongcsapat. A 80 évvel ezelőtt alakult első csapat Vákár Lajos és társainak merész ötlete nyomán vált mára meghatározó valósággá a városban. Becze Zoltán sportújságíró érdekes, az elmúlt 8 évtizedet felölelő dokumentumfilmjének vetítése alatt szinte éreztük a játékosok, edzők megfeszített munkáját, a jégkorongjátszmák izgalmát, az eufórikus boldogságot, amikor a székely csapat kupagyőztes lett. Küzdelmes évek voltak, de a csapat megmaradt a diktatúra idején is, bár akkor évekre nyíltan megmondták nekik, hogy ebben az országban magyar csapat nem lehet bajnok. Azóta többször is Csíkszeredába került a győzteseknek kijáró serleg, s reméljük, még gyakran visszhangozhat a Szép volt fiúk!
Vasárnap délben a szervezőcsapat megtekintette a Csíki Székely Múzeumban az egyiptomi kiállítást, majd visszaindult Kolozsvárra. Két hét múlva, február első hétvégéjén Szatmárnémetiben állomásozik a Civilsuli. Oda is várunk minden érdeklődőt!
Fábián László
Ijúsági eseményekben bővelkedő, részvételt növelő és civil elkötelezettséget erősítő, derűs új esztendőt kívánunk!
2010-ben is folytatjuk a Civilsulit! Hátravan még 7 konferencia, melyeket Csíkszeredában, Szatmárnémetiben, Baróton, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Székelykeresztúron és Kolozsváron szervezünk.
A legközelebbi január 23–24-én lesz Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen, ahol különböző témájú előadásokra, kerekasztal-beszélgetésre lehet számítani. A program itt olvasható, s érdemes eljönni, részt venni, hiszen többek között az idei Tusványosra (figyelem: július 20–25.!) sátorjegyet lehet nyerni egy kis odafigyeléssel és szerencsével.
A további konferenciák bármelyikére be lehet jelentkezni a honlapon (www.civilsuli.ro), de akár személyesen is a helyszínen. Kövessétek a megjelenő plakátokat és a honlap frissülő kínálatát, amelyen az eddigi érdekes előadások hanganyagát is le lehet tölteni.
A Civilsuli szervezőcsapata
A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Civil és Közéleti iskola 2009. december 12-13. között Gyergyószentmiklósra látogatott.
A hétvége első előadását Dr. Jakab Gyula, a földtani tudományok doktora tartotta Vulkanizmus és földrengések címmel. Az előadáson elhangzott a földkéreg összetétele, a kontinensek kialakulásának a története, várható kontinensmozgások, valamint egy magyarázatot hallhattunk a vulkanizmusról, mint folyamatról.
Lukács Lehel, a Gyergyószentmiklósi Hegyimentő Szolgálat vezetője és kollégája Biztonságosan a hegyekben címmel röviden bemutatta a alpinizmust, mint hobby-t és annak történetét. Az alpinizmus neve az Alpokból ered, az első sportként űző személyek meglepetésünkre az angolok voltak. A rövid felvázolás után megtekinthettük, hogy mi szükséges egy hegymászónak a nagy veszélyekkel járó sporthoz, miket kell magukkal vinnünk a fagy, a balesetek, a fáradtság ellen!
A délután első előadását Szőcs Levente néprajzos, a gyegyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum muzeológusa tartotta (Hogyan gondolkodjunk néprajzos szemmel a 21. században?). A néprajz egy alig 150 éves tudomány, amely a népi kultúrával, annak kutatásával foglalkozik. Az előadásban betekintést nyerhettünk a modern népi kultúráról, modern népszokásokról is.
Vacsora előtt még egy előadást hallhattunk Giccs, máz és karácsony címmel Nagy Endre unitárius lelkész jóvoltából. Most, Karácsony közeledtével mindenki lelkesen szokott vásárolni, csak nem mindegy, hogy mit, honnan, és mennyiért. Ajándékainkat nem igazán válogatjuk meg; mindent, ami felhívja magára figyelmet, a kosarunkba rakunk. Ezek mellett még beszélgettünk az életünkben előforduló mindennapi giccsekről, eredeti kincsek másolatairól.
Vasárnap reggel folytattuk az előadások sorát, elsőként Dr. Márton László vállalkozót hallgattuk meg, előadásának címe Hogyan lehet sikeres egy vállalkozás? A bevezetőben a ’90-es évek elejéről beszélgettünk, az akkori hirtelen fellépő munkanélküliségről, tömegek kivándorlásáról. Egy részük itthon maradt, azok közül került ki Márton László is, aki magánvállalkozó lett. Az évek során több vállalkozása is volt, ezeket hozta fel példaként, tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal, valamint jó tanácsokkal látott el minket.
A hétvége utolsó előadását Bajna György nyugdíjas újságíró tartotta, melynek címe egy aktuális közéleti kérdés volt: Független-e a sajtó? Előadásának a végén egy nagyon is idetaláló mondat hangzott el, amely a mai sajtót nagymértékben jellmezi: „a független sajtó olyan, mint a fából vaskarika, nincs, nem is lehet”. Bár ez elég határozott kijentés volt, azért addig eljutottunk, hogy a sajtó szokott független lenni, elsősorban alalkulásukkor, viszont nehéz pártatlanként megmaradnia, kivétel lehet ez alól a vidéki sajtó, ahol sokkal egyszerűbb közéleti kérdésekkel foglakozni, nincsenek annyira kiélezett harcok egyes csoportosulások között.
Összességében egy sikeres hétvégét zártunk, talpraesett, célratörő fiatalokat láttunk, akik nyitottak a közéleti kérdések iránt. Reméljük a következő Civilsuli állomáson is hasonlóan sok tapasztalattal gazdagodunk majd! Találkozunk tehát Csíkszeredában, már a következő év (2010) január 23-án.
Tőkés Lehel
A hétvégén, 2009. november 20−22-én a Civil és közéleti iskola konferenciasorozat 4. helyszíne Nagyvárad volt. Az előadások a Partiumi Keresztény Egyetem épületében zajlottak.
Szilágyi Zsolt, politológus, Tőkés László európai parlamenti képviselő kabinetvezetője nyitotta meg az előadások sorozatát, és az erdélyi magyar külpolitika kapcsán a nemzetközi segítség és tájékoztatás szervezésének teendőit tudatosította a hallgatókkal. Az autonómia és a külhoni állampolgárság kapcsán megjegyezte, hogy az első esetben az erdélyi magyar közösség Romániával − jelképesen Bukaresttel −, a második esetben pedig Magyarországgal − Budapesttel − rendezné a viszonyát. Az előadó végkövetkeztetése: nincs hatékony belpolitika hatékony külpolitika nélkül.
A politikai témakört folytatva, a következő előadó, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke Románia elnököt választ címmel, Románia jelenlevő elnök-jelöltjeit, a választásban érintett pártokat és a választás tétjét ismertette. Tárgyszerűen felvázolta az államelnök jogosítványait, a hazai félelnöki rendszer visszásságait.
Az ebédszünet után a borkedvelő hallgatók kíváncsian és türelmetlenül várták Borbély Zsolt Attila, borszakértőelőadását. A Borturizmus címmel vezetett beszélgetés alkalmat nyújtott a borivászat, borvásárlás titkairól való ismeretek beszerzésére. Az előadó a bor fontosságát hangsúlyozva felhívta a hallgatók figyelmét az egyedi és a tömegborok közti különbségekre. Ugyanakkor úgy Magyarország, mint Románia legértékesebb borpicéit is bemutatta. Az előadás nemcsak elméletekkel gazdagította az érdeklődök és borkedvelők ismereteit, hanem gyakorlatban is lehetőséget nyújtott a borok kóstolására. Hamvas Béla idézeteinek hangulatában öt különböző féle bort ízlelhettek meg a jelenlévők.
A bor által jókedvre derült civilsulisok ezt követően a globális felmelegedést bemutató és elemző filmet néztek meg. A Kellemetlen igazság című filmben Al Gore amerikai politikus a felmelegedés egyik okának az egyre több szén-dioxid-kibocsátást tartja, s ennek veszélyére figyelmeztetve a világ népességét környezetvédőbb életmódra inti. Kis szünet után A Nagy Globális Felmelegedés csalás című filmben a korábbi elmélet drasztikus megcáfolását tapasztalhattuk. Szakértők, professzorok, tudósok hívják fel a nézők figyelmét, hogy az előző filmben a szén-dioxiddal kapcsolatos adatok nem reálisak, az álláspontok nem hitelesek. Ennek ellenére a globális felmelegedés veszélyeit cáfoló filmrendezők is felhívják a figyelmet a környezet óvására, tisztán tartására. A két ütköző nézőpont utáni dilemmát Kristály Bíborka, ökológus segítségével tárgyalták az immár összezavart nézők.
A vasárnapi előadásban Poszet Szilárd, a Sapientia−Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a dinamikusan fejlődő városok erőteljes környezeti hatásairól beszélt. Az urbanizáció, dezurbanizáció és reurbanizáció fogalmainak meghatározása után ezek előnyeiről, illetve hátrányairól beszélt.
A nagyváradi konferenciát Demeter Szilárd, filozófus,egyetemi oktató zárta. A nyilvánosság terének változásai kapcsán Jürgen Habermas meghatározásából kiindulva felvázolta a görög agorától napjaink kamerás telefonjáig változó társadalmi nyilvánosságot. Tartalmas előadásában külön kitért a kommunikációs csatornák és a közösségi igények közti kölcsönhatásokra. Megállapította, néhány társadalomkutatóval egyetértve, hogy napjainkban kiveszett az emberekből a valós közösségi kontroll, és a nyilvánosságban − mások irányítása által − olyan témákra lettünk fogékonyak, amelyek nem a mi érdekeinket jelenítik meg.
A Civilsuli három hét múlva, december 11−13. között Gyergyószentmiklóson folytatódik.
Duka Annamária
2009. november 13–15. között a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Civil és közéleti iskola harmadik hétvégéjére került sor Marosvásárhelyen.
A szombat reggeli megnyitó után az első előadás címe Hogyan hallassuk a hangunkat? Érdekérvényesítés, civil kontroll, demokráciafejlesztés volt, Szigeti Enikő előadásában. Bemutatta a Civil Elkötelezettség Mozgalmat, majd a civil társadalom fogalmát határoztuk meg, és tisztáztuk a helyét, szerepét a társadalomban, illetve kontroll-szerepét a politikában.
Zsigmond Andrea a Mindennapi E-betűnket… című előadásában a különféle adalékanyagok történetét ismertette, majd beszélgettünk azok használatáról, típusairól. Az előadás során elhangzott, hogy az adalékanyagok nem mind károsak, és közülük elég soknak a használata nélkülözhetetlen a mai táplálkozási, vásárlási szokások között. A különböző ízfokozók, antioxidánsok és más tartósítószerek legtöbbjének hosszú távú hatása még nem ismert.
Dr. Horváth Réka kezdte a délutáni előadások sorát Hogyan tovább EU? címmel, mely beszélgetéssé alakult át. Vázoltuk, hogy nekünk mit jelent az Európai Unió, majd rátértünk az Unió jövője kapcsán kialakult különböző forgatókönyvekre. Három lehetőség körvonalazódott: a kettészakadt Európa, a kétsebességű Európai Unió, illetve az első 15 tagállam további gazdasági hatalma.
Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor Szobrok és utcanevek Marosvásárhelyen. Jelképes térfoglalás? címen. Bíró Zsolt újságíró moderátori felvezetése után a meghívottak (Kerekes Károly parlamenti képviselő, Kiss István, a helyi MPP elnöke, valamint Vasile Sandor történelemtanár) rendre ismertették véleményüket a téma kapcsán. Kisebb vita alakult ki a jelenlegi utcanevek és szobrok magyar-román arányáról, valamint arról is, hogy az egyes magyar vagy román politikai személyiségek szobrai milyen üzenetet hordoznak a mai és a jövendőbeli nemzedék számára. Az élénk kerekasztal-beszélgetés után vacsoráztunk, majd éjszakába nyúló beszélgetések zárták a napot.
A vasárnapi első előadó, Márton Zoltán Civilnek lenni jó címmel kitért arra is, hogy miként lehet egy civil szervezetet fenntartani, és hol a határ a civil élet és a politika, valamint a civil és üzleti szféra között.
A hétvége utolsó előadását Dr. Szabó Árpád egyetemi tanár tartotta Korrupció és bürokrácia címmel. A fogalomismertetés után konkrét példákkal ellátott előadást hallhattunk e két társadalmi jelenség elterjedtségéről, a különböző országok korrupciós indexéről, ezek alapjellemzőiről. A nepotizmus szintén szerepelt az előadás témái között, és a három jelenség közti összefüggésekről is szó esett.
Az elhangzott előadások hanganyagai pár nap múlva letölthetők lesznek a jól ismert www.civilsuli.ro oldalról. A Civilsuli következő állomása Nagyvárad. Találkozunk ott november 20–22. között!
Tőkés Lehel programfelelős
2009. november 7-én és 8-án Kézdivásárhelyen állomásozott a Civilsuli csapata.
A szombati nap Horovitz Ernő és Zsuzsanna előadásával indult, ők azt mesélték el a harmincöt fős hallgatóságnak, hogy ötleteikből hogyan lett vállalkozás. A csernátoni Hanna Panzió tulajdonosai hangsúlyozták, hogy bizony fontos a folyamatos bővítés, hisz annyira nagy a konkurencia, hogy ha nincsenek mindig újabb szolgáltatások, ötletek, a vendégek elpártolnak.
A második programpont az egészséges táplálkozásról szólt Pál Tünde pszichológus tolmácsolásában, aki néprajzi kitérővel vezette fel előadását, arra utalva, hogy mennyire befolyásol az, ahogyan évszázadokon át táplálkoztak őseink. Elhangzott, hogy a táplálkozásunk már akkor elkezdődik, amikor megfoganunk, illetve amit életünk első három évében ettünk, a későbbiek során is azt tudja a szervezetünk jól hasznosítani. Fontos következtetés, hogy a mértéket nem szabad túllépni, enni tehát bármit lehet, de mértékkel!
Ebéd után egy, főleg a városban aktuális téma került terítékre. Színház született Kézdivásárhelyen, erről beszélgettek a kerekasztal meghívottjai a hallgatósággal. A moderátor szerepét Bakk-Dávid Tímea, a Transindex munkatársa vállalta, aki vitaindító kérdéseket intézett az érintettekhez. Ferencz Attila, a színháznak otthont adó Vigadó igazgatója elmondta, hogy többek közt azt a kijelentést szerették volna megcáfolni, miszerint a kultúrára nincs igény a kisvárosban. Mivel egyelőre projektszínházról beszélünk, a színészek nem egy intézményhez, hanem előadásokra szerződnek. Deme Róbert Magyarországról hazatért színész szerint fontos meghatározni, hogy mi a színház feladata a város életében. Ferencz Réka szintén a város szülöttje, frissen végzett színész örül, hogy egy frissen alakult színháznál kezdheti pályáját, hangsúlyozták, hogy ők nemcsak színészek, hanem részt vesznek a háttérmunkában, egyéb, a színházzal kapcsolatos tevékenységekben. Noha eddigi előadásaikat teltház előtt játszodták, a nézők közt sok volt a nem kézdiszéki, az itteni lakosok még vissza kell szokjanak e tevékenységhez.
A kimerítő, interaktív beszélgetés után, Gergely Orsolya csíkszeredai szociológus egy kutatását mutatta be, amelynek tárgya a lakás és életmód-minták az erdélyi magyar lakosság körében. Érdekes az a tény, hogy míg a nyugati társadalmakra nem jellemző az, hogy az embereknek saját lakásuk legyen, Románia ilyen téren vezető helyen áll, a lakosság 90%-a ragaszkodik ahhoz, hogy saját lakása legyen, mert nálunk ez a természetes, a megszokott.
A nap záróakkordjaként öt kézdiszentléleki fiatal gitározással örvendeztette meg a civilsulisokat, akik együtt énekelték a jól ismert és kedvelt slágereket.
Vasárnap folytattuk a konferenciát, Dr. Szabó Béla egyetemi adjunktus beszélt arról, hogy milyen a család megítélése a fiatalok szemszögéből. Bemutatóját ő is egy kutatásra alapozta, amely főleg a számok tükrében mutatott rá a fiatalok családokkal kapcsolatos attitűdjeire, az iskolai teljesítmény és a család, illetve az internet és a család kapcsolatára.
A kézdivásárhelyi konferenciát lezáró előadást Vizauer Tibor-Csaba tartotta. A kolozsvári Zöld Erdély Egyesület alelnöke vázolta a civil szervetekről való tudnivalókat, a zöld civilek munkáját, illetve, hogy mit változtathatunk ahhoz, hogy környezettudatosabbak legyünk. Véleménye szerint a legfontosabb feladat az ökológiai nevelés és a szemléletformálás.
A következő civil és közéleti iskolai előadásokra november 14-én csengetnek be Marosvásárhelyen.
Kézdivásárhely, 2009. november 8.
Péter Emőke Katalin
2009. október 23–25. között indította útjára a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) a Civil és Közéleti Iskola második konferenciasorozatát. Az első konferenciának a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár audiovizuális terme adott otthont.
Az ünnepi megnyitón Sándor Krisztina, a MIT elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, reményét fejezte ki, hogy az első konferenciasorozathoz hasonlóan sikeres és hasznos rendezvény elébe nézhetünk.
A konferencia nyitóelőadását Jakab Vilma, a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület programfelelőse tartotta, amelyben a Környezettudatos vásárló elnevezésű programjukat mutatta be. A program célja, hogy felhívják az erdélyi vásárló közönség figyelmét a környezeti problémákra és megoldást ajánljanak arra, hogyan lehet ezeket helyi szinten csökkenteni, azáltal, hogy helyi termelőktől vásárolunk, egészségesen táplálkozunk, tudatosan szavazunk a pénzünkkel.
A meggyőző előadást Somogyi Attila bemutatója követte, aki a Europe Direct hálózatot mutatta be, az Európai Unióval való kapcsolattartás fontosságát és annak lehetőségeit az irodahálózaton keresztül. Bemutatta az önkéntes rendszert is, amelynek keretében jelenleg is két magyarországi önkéntes tevékenykedik Székelyudvarhelyen.
A délelőtti előadások sorát Dr. Geréb László, főiskolai docens zárta, aki a pénzügyi válságról, annak okairól beszélt. Előadásából körvonalazódott, hogy a sokat emlegetett, rettegett válság morális válságra vezethető vissza, aminek oka a hitel, amelyet előre elköltött pénznek is tekinthetünk, amit már 10-20 évre előre elköltöttünk.
Délután interaktív, parázs vitát generáló előadásba kapcsolódtak be a Civilsuli résztvevői, amelyet Haller István a Diszkriminációellenes tanács tagja tartott. Az előadás témája a székelyföldi etnikai konfliktusok volt, amelyből kiindulva előadónk levonta a következtetést, hogy nem élünk tökéletesen működő jogállamban, ezt bizonyítja az is, hogy a jogorvoslás etnikai kérdésekben nem működik jól, a lakosság kellene, hogy megelőzze a konfliktusok elmérgesedését.
A délután második felében László János vállalkozó beszélt az üzleti etikáról, majd az este további részében személyesebb hangvételű kötetlen beszélgetésre is sor került az üzletemberrel, akit a résztvevők személyes tapasztalatairól, életútjáról faggatták.
A konferencia második napján egyedülálló kerekasztal beszélgetésre került sor a frissen megválasztott Székelyudvarhelyi Önkormányzat 3 képviselőjével. Jakab Attila (Zöld Párt), Orbán Balázs (MPP) és Jakab Áron Csaba (RMDSZ) tanácsosok beszélgetését Szabó Attila (újságíró, Príma Rádió) moderálta. A beszélgetőpartnerek hangsúlyozták, hogy mindenki érdeke egy működő, határozatképes városi tanácsot alkossanak, amely a helyi érdekeket támogatja, fejleszti a várost.
A Civilsuli záróelőadását Kolumbán Gábor, egyetemi tanár tartotta A gazdasági válságról közérthetően címmel. Előadásában közérthetően magyarázta az összefüggéseket a pénzügyi világ útvesztői és a mindennapi életünk között.
A sikeres étvége után szeretettel várjuk az érdeklődőket második konferenciánkra, Kézdivásárhelyre, 2009. november 6–8. között.
Kristály Bíborka Réka, programfelelős
Ha ide benéztél, azt jelzi, hogy megragadt az egyik városban kirakott színes plakát, vagy elért hozzád a felhívás, és érdekelnek a jelzett témák, s főként kíváncsi vagy: mi ez az egész?
Röviden: ha középiskolás diák vagy egyetemi hallgató vagy és bejelentkezel, egy féléves tanulási folyamatnak a részese lehetsz, melynek során olyan fogalmak tisztázódnak, mint amilyeneket itt a fejlécen is látsz. Demokrácia, emberi jogok, környezetvédelem, Európai Unió, közösségi jogok, gazdaság, kulturális örökség, civil szféra stb. – mind olyan témakörök, melyek átszövik napjaink híradásait, s melyekről egyre többet fogsz hallani a további években.
A program 12 konferenciát foglal magába, melyeket más-más városokban szervezünk. Ha oldalunkon bejelentkezel, a Civilsuli mind a 12 konferenciáján részt vehetsz. 11 konferenciát virtuálisan követhetsz a honlapról (az előadások anyagai majd innen letölthetők), egy alkalmon pedig valóságosan is részt vehetsz. Ugyanitt a továbbiakban érdekes kérdések várnak, hogy igazi tagja légy a Civilsulinak!
Mit ígérünk? Gyarapodó tudást, tapasztalatot, s érdekes jutalmakat nemcsak a konferenciák aktív résztvevőinek, hanem azoknak is, akik mind a 12 konferencia anyagát végigkövetik.
Első állomásunk: Székelyudvarhely. Október 23–25. Várunk!
A Civilsuli szervezőcsapata